Tobber életblogja

Egyik anyuka rákérdezett, hogy ugye pedagógus vagyok, úgy csüngnek rajtam a gyerekek.
Nem vettem sértésnek.
(Felvonulók kérték, Gálvölgyi paródia: - Úgy látom, Ön értelmiségi. - Nem kérem, én tanár vagyok.)

Csütörtök este is jó érzés volt Essnél a kandalló tüzét nézve pityeregni egy kicsit, tegnap már felpörögtem: Ess rendezett grillezést, ismerősök, lánya és barátai, szomszédok, finom húsok, Ess külön készített nekem salátát, mert nem sok zöldséget eszem meg... :)
Először egy hétéves kislány lógott a nyakamban (szó szerint) egy órát, édes történeteket mesélt, majd kiderült egy ötéves kisfiúról, hogy szuperminiben hokizik, úgyhogy egy percen belül előkerült az ütője, az enyém is a csomagtartóból egy görhokilabdával együtt és a füvön ütöttük a labdát fél este. Kialakították a kapukat, egy kiskamasz volt a bíró, a hétéves sikoltozta a nevemet, mert szurkolt. Azért a nagyok meccsének végét is meglestük, majd a kissrác kifejtette anyjának és Essnek, hogy jó lenne, ha Esshez költöznék, hogy többet játszhassunk. :D
Ess örült.
Reggel is összefutottam a kölyökkel, ismét kifejtette, hogy mindig játszanom kell vele...
Azért Ess is szórakoztató volt, nomeg a lánya, aki exnőről isteni sztorikat mesélt, nem nagyon csípte, sőt! :)))
Reggel ébredve pedig finom napfény várt, amint megcsillant az ágy mellé tett üveg kávéscsészén, benne gőzölgő kávé, mellette isteni túrótorta friss eperrel körberakva.
Ess szeret gondoskodni. Jó alanyt talált hozzá! :)

Paul Ruddot eddig is imádtam, most már Timberlake is jópontot kap:
Ezért.

Este táncon Szöszkehuszonévessel bújtam és sutyorogtam, és valahogy olyan természetes vele minden. Az illata, ahogy átölel. Nem, nincs köztünk semmi egyébként.

És Ess sem nyugszik, hiányzol smseket ír, meg olyanokat mond, hogy jó a napja, mert este látni fog, meg hogy megtöltöm őt energiával... Miért?? Eddig annyira férfias volt!! :)

Asszem a cégnél is észrevehették, hogy nem vagyok sugárzó jókedvemben, mert több kollegina ideállított egy nagy tál meleg, frissen pattogtatott kukoricával, amiről tudják, hogy imádom, illetve egy levélkével, hogy:

Tessék mosolyogni! Mi nagyon szeretünk! :-)

...ismét elpityeredtem.

Kevés az, amit Ess nekem nyújt. Ez kiakasztott a táncon, ahol kicsit sok volt a most a bújós-romantikus pár.

Vagy csak hazafelé vezetés közbeni pityereghetnékem volt.

És itt idéznék Zé2 mai leveléből:
"férfi szemszög: nő eccerű? Igen= köll, Nem= 'szom se fogja ezt hosszútávon elviselni"

...azaz inkább börleszkre hasonlított a tegnap estém a mindenütt felbukkanó Ess főszereplésével. Lehetetlen elmesélni, látni kellett volna, mindenki rajta vigyorgott! :)))

Táncolni mentem este, mikor Ess boldogan hív, hogy meglepetés!! Nem, nem vett nekem autót, de jön táncházba. Odaérve épp M és Szöszkehuszonéves között táncoltam pár táncot. Amíg Ess fel nem tűnt mögöttem, egy egész sort maga után húzva, hogy álljak át hozzá. Jó, majd a következőnél. Nem, azonnal. Nem.
Következő próbálkozása jobban sikerült, átálltam, majd szünet. Én kedvenc fotósommal (KF) felmentem csacsogni, kitárgyaltuk egymás magánéletét, mint jóideje havonta egyszer, amikor felbukkan egy kopaszodó fej mellettünk: Ess. Lazán körülnéz, hogy XY-t keresi, aki pont ott volt, ahonnan jött, szal összekuncogtunk KF-fel. Rá is féltékeny volt.
Még odaszólt, hogy most már legyek kedves vele táncolni, kötelezően csak mellette. Aham. Ezt nem tettem meg.
Később ismerősökkel beszélgetek, odajön lelkesen, hogy elmesélje nekik, lent jártunk a déli határon, miket látunk. Ennyit arról, hogy nem utalunk a liezonunkra senkinek, mert mi sem gondoljuk túl komolyan.
Kicsit úgy éreztem, valaki rámhajtott.
Leültem a hátsó sarokban Szöszkehuszonévessel sutyorogni, főleg arról, hogy hogyan ünnepeljük a születésnapját (nálam, kettesben, whisky-vel és nem várhatom el, hogy éjjel messziföldre hazabékávézzon, uuuugye ;)  ), amikor Ess maga után ráncigálva szerencsélten táncos-sorát egyszercsak felém tart, és hív, hogy most már álljak be. Csak nem féltékeny? :)
A vicces csak az volt, hogy a táncosokkal be tudott ugrándozni arra a szűk helyre a székek közé, viszont zsákutca, kifelé már nem volt hely, elállta az útját a saját sora, így csak azt hallottam, hogy mindenki szídja őt (meg magukban nyilván engem, mert csak a vak nem látta, miért jön megint) és megáll a sor... :)))
De neki értem kellett jönnie, nehogy Szöszkehuszonévessel maradjak.
Azért még kiálltam párszor, úgyhogy olyankor sort megtekerve felém tett egy kurflit, hogy meglessen, én meg mindig épp komoly beszélgetésbe mélyedtem valakivel.
Végül fáradtan-rosszkedvűen néztem magam elé két óra ugrálás után (gyanítom, hogy az egy hete tartó pityergés nem a pms, hanem a néha bekopogó tavaszi depresszió enyhe tüntete (diagnózis by Drpr)), amilyennek igazán ritkán látnak, ezért külön odajött ölelgetni a Péktáncos, hogy vidáman még szebb vagyok, később Szöszkehuszonéves fogta a kezem és simogatta, majd KF nagy öleléssel szorított magához, Újtini sutyorgott utána a fülembe, Szöszkehuszonéves nagybátyja megmasszírozta a hátamat közben, Gézabá sem hagyta ki, hogy megpuszilgassa a fejemet, csak hogy felvidítsanak. Mindezt Ess szeme láttára.
Képzelhetitek, hogy reagált! :D
Állandóan rohant hozzám (háta mögött a tekergéstől kipurcant sor vánszorgott), hogy álljak be inkább vele táncolni.
A végén pakolászva még odarohant, hogy nehogy randirahívás nélkül menjek el, elkísért a kocsiig (féltékenyen csillogó szemmel nézve, hogy Szöszkehuszonévest és KF-et szokás szerint elhozom), majd még utolért a hídon, de nem dudált volna, mi meg nagyban röhigcséltünk, csak ma derült ki, hogy le sem ... szegényt.
Mai randit lemondtam vele, mert fáradt vagyok, még felhívott most, hogy nem gondoltam-e meg magamat, mert főz rám. Áh, nem kell Esst elkényeztetni... ;))
Kebelbarátjától már jött ma email, hogy jól csinálom ezt a távolságtartósdit, azóta csak rólam beszél...
Hihihihi.