Neeeem, a levegővisszafojtós vicc nem az én poénom, Béká humora... :)))
---------------
Huh.
Ma már 4.50-kor csörgött az óra, rohanás a reggeli Örs, Élessarok, Határ úti dugókba jóóól bele autóval (én akartam a régi oktatómat, mert anno is ez volt a mániája, hogy nagy tömegbe vitt autóval!!), majd elintéztem pár dolgot, most hazarohantam, összekaptam teknősmennel, így a mai találka elmarad, aztán Okospasi egy hete hazajött a konferencájáról, de azóta bennem valami megszakadt, nem akarom látni, ő ma rinyált, ezért elküldtem a fenébe...
Tudom, hogy engem megtalál jónéhány akaratgyenge, vagy önbizalomhiányos férfi, (vagy csak mellettem kijön ez a tulajdonságuk :DDDD), de én azok mellett nem érzem nőnek magamat. :(((
Köszönöm, olyanom volt utoljára öt évig egy fedél alatt velem, alig bírtam összekaparni utána maradék ösztrogénemet. (NEM akarom hallani, hogy túl jól sikerült!) :))))
Nyugodt, kiegyensúlyozott pasit akarok. Aki türelmesen ki tud bontani egy nőt, olyat, aki ezerszer csalódott bennük. Nem anyuka kishuszárját akarom babusgatni, hogy meghúzták a haját az oviban...
Értitek, mire gondolok.
(Igen, jól látható tendencia, pms-időszakban osztom ki az engem nem tisztelő pasikat! :DD)
---------------
Kollegina tegnap odaszól: te észrevetted, hogy egyik gyakornoklány mennyire istenít és rád akar hasonlítani??
Öh. Nem. Rám, bárki???
De igaza van, kielemezgettük. Sokszor csak nőcik ebédelünk a cégnél, és ilyenkor - naná!! :))) - a pasik a téma. Tőlem meg sokszor hallják, hogy igen, megint kitettem az aktuálist, mert nem tisztelt, mert nem figyelt rám egyáltalán...
A gyakornoklányka meg egy hete ugyanúgy kitette a pasiját, fut minden srác után odabent (pedig én azt nem is, csak kielemzem a fenékformájukat! :D), az öltözéke egészen hasonló lett, és most, hogy kollegina megjegyezte: tényleg naponta soxor kérdez, hogy hogy vagyok, sok-e a munkám, mizu velem, viszont másokat sosem.
Őőőőőőő, jééé. Aszittem, engem csak azért néz meg nő, hogy én legyek a mérce, hogy milyen NE legyen!! :DDD
Fura. Dris hugával voltam nagyon jóban sok-sok évig, és azért távolítottam el magamtól, mert ugyanez történt. Úgy öltözött már, mint én, a saját mondataimat hallottam ki a szájából, ugyanazon hobbikba kezdett, ugyanazon sportokba, ugyanabba a diétába (te jó ég, akkor 50 kg voltam!! Hihihihi.) , és amikor már naponta sokadszor hívott kb. azért is, hogy hogyan köszönjön a postásnak, és én már sokadszor jeleztem, hogy ez terhes nekem, akkor inkább snitt, majd távolságtartás. Pedig nagyon szerettem/szeretem őt...
Drpr-nek úgyis az a mániája, hogy túl sokat megengedek a környezetemnek velem szemben, és hogy megtanulhatnám végre a távolságtartást. :)
-----------------
Pasira, exemre visszatérve épp tegnap írt Bé este egy smst: "Most láttam exPasidat. 1. Most ment haza munkából. (21.15-kor még csak tartott hazafelé!) 2. Sokkal jobb pasijaid voltak/vannak :)"
Ez kedves. :)))
Az első pont szívás. Szörnyű évekig minden hétközben este egyedül várni, hullafáradtan hazaesve elnézni neki, hogy már több éve nem kérdi, milyen napom volt, színházból garantáltan elkésni, névnapi vacsimon félórát várni rá a fagyos utcán, majd végighallgatni a bizniszcsevegését haverjával egész este...
Hogy haragtartó vagyok? Nem. De ezek nagy-nagy boldogtalanságot okoztak... :(
A második pont igaz ám, isteni pasik vannak/voltak körülöttem, csakhogy egyik megbízhatatlanabb, mint a másik!! :))))
Békés, nyugis együttjárásra vágyom. (Most éppen.) Hahó, hall odakint valaki?? :)))
Lesz nekem olyan valaha??? :(( Vagy a karakterem, felépített falaim már sosem engednek be önfeledt, vidám társas kapcsolatot?? :(
