Tobber életblogja

Áááááááááááááááááá!!!! Utálok pmsezni, és akkor még fel is csesznek! :( Voltunk reggel szüleimmel aukciós házak festményeit megvitatni, majd kávézózni, majd keresztszüleimmel és néhány unokatesómmal valamint meghatározhatatlan fokú rokonaimmal ebédelni, majd tecsózni, majd El-lel vacsiztam volna, de neki közbejött valami, így itthon köhögök, térdfájok és anyázok. Beíram a véleményemet a műjég topikjába, jólesett, bár tudom, hogy kapok majd a fejemre. Akkor is suttyók a rendezők, mintha szivességből engednének a jégre minket, de akkor is kussoljunk! :( Hetek óta nem járok korizni, de úgy tűnik, most hétvégére kummulálódott igazán a hiányom, mert nagyon sokan hívtak, hogy mi van már, hol vagyok, és egyébként is menjek már ki. Ez igazán jó hurrá, hurrá. Szvsz dec. 10 körül kimerészkedem térdvédővel. :) Jat drága, olvasol? Szivmelengető az smsed, alig várom, hogy lássalak végre!!!

Sikerült felébrednem!!! :)))

Meggel töltött este után elmentünk inni egy nagyon-nagyon szép, 195 cm/110kg kedvenc testalkatú sráccal, akivel hajnali négyig vilmoskörtéztünk, majd beterveztünk egy táncházat és egy mátrai túrát a jövő hétre... Kicsit megdöbbentette, hogy mennyit tudok a jobboldali nézetekről (hála apámnak ugye), a néptáncokról, úgyhogy tisztáztuk a múltamat. :D A régi szép táncos időkben azért kaptam mindig elsőként táncpartnert, mert én voltam a legmagasabb és nehéz volt magas pasit találni hozzám. (Ezért nem is osztott be egyik legkedvesebb tánctanárom a sármos fiához 17 évesen, alig tudta megszervezni Ger, hogy összejöjjünk, de aztán sikerült is neki négy évre...) :)) Ez a srác nagyon jobb oldali, és ez annyira bizarr, hogy lelkesen mesélem erősen balos Elnek az elméleteit! Főleg hogy borzong a liberális nőktől. :))) Viszont nagyon szépeket ír most rólam, jólesik, még ha rosszul is látja. :)

Ja ma ebéd El lett volna, de mivel délben felriadva rácsörögtem és ő holnapra emlékezett, ezért vissza is aludtam mostanáig. Így viszont a nem fogadott hívásaimat látva lemaradok a ma este nyolcas magas barnáról. Nem baj, 7 vilmos után... :)

És most érzem, hogy hiányzik az angol, mert hollanddal angolul levelezünk. Nem tom miért levelezünk...

 

"...Peches ember ne menjen a jégre, Peches ember ne legyen egy hős, Peches ember nem jut fel az égbe, Dacára, hogy szegény feje nős, Peches ember ne menjen a bálba, Peches ember örüljön, hogy él. Addig takaródzzék, míg a lába S ameddig a takarója ér..." :)

Fullra másodpercek alatt elégő cigim van itt a jobb kezemnél, a radiátor fölött tartom hetek óta... :)

Biokémikus és egyébként okos apám mai megjegyzése, hogy azért dohányzik, mert a nikotin fertőtlenít. Sajnos igaza van! :DD

------------

"Nem tudod mit kértem karácsonyra? Állítólag apád már meg is vette. Kilukad az oldalam." Bocs anyu, egy fogalmam sincs. Kettő, szinte biztos, hogy apu sem emlékszik ilyenre, úgyhogy szerintem simán húz téged!!! :DD

------------

Napok unalmas sorban, munkához nem fülik, de kell, orvos még három hétre eltilt a korizástól, ami nem akkora baj tekintve hogy annyira fuldokolok, hogy ott halnék meg okszigénhiányban. Az zavar, hogy naponta jönnek telefonok, smsek a volt kollégáktól, a csajoktól és a csarnokos pasiktól, hogy mikor megyek már újra korizni, BS megreszkírozta a nélküled nem vagyok hajlandó kimenni mondatot is. :D Pedig hogy engem a Műjégen ritkán fognak látni!!! (BTW: metrónál összefutottam Gyuribá segédedzőjével, odaköszönt, de furi volt, aztán láttam asszonyt jönni a gyerekkel. Hát tényleg galiba lett volna, ha "lebukik", amikor velem beszélget??) :)

Pasik szokásosak, szokásos rendben és érzelmekkel, ebbe Bölcskékszemű is beletartozik, mert mertem azt mondani, hogy önző leszek és ha ő velem akar lenni, akkor én minek moralizáljak. Merthogy velem akar lenni.

A teljes kép az, hogy már hétvégén találkozni akart velem, egyik este összeültünk vacsorázni, amiből hajnalig tartó sírás, bújás és nemtudjukmithozaholnap-demostjó érzések kerekedtek. (Enyhe Mimi-Rodolfo (Pukkíni) effektussal, mert halálra köhögtem magamat).

No, hogy kicsit tágítsunk a kamerával, a pénteki elengedlek mondatát kb. 20 perc alatt bánta meg, azóta naponta 3-4-szer órákra felhív, hiányol, nővel nem beszél. Gondolom a végkifejlet az, hogy majd egyszer visszamegy hozzá gyereket nevelni ugye, de addig élvezem minden pillanatát. Ja nem, nem ment vissza lányhoz, csak akkor akar, amikor már mindenperces a nő.

Okos drpr megkérdezte azért, hogy lehet-e egy könnyed megjegyzése arra, hogy Doki blognevű nőgyógyász exemmel is beszélt Bölcskékszemű: szerinte praktikus lenne, ha a gyerek születése után meg Pasi blognevű ügyvéd exem segítene a gyerekláthatásban vagy elhelyezésben. :D

Jó, csak viccelt. Szerintem vicces volt.

És állítja, hogy ezt most tényleg nem a személyiségem vonzotta be, hanem néha a baj mindenkit megtalál, de most már szerinte is peches vagyok!!!! :D

Peches ember ne menjen a jégre... Hogy én ezt mennyit énekeltem, mégsem jöttem rá, hogy ez rólam szól... :DDD

 

Nohát akkor azoknak, akik a lenti bejegyzésemben kritikát éreztek saját életükre:

 

Nem, nem céloztam senki életére, a SAJÁTOMRÓL írtam. :)

 

Hogy volt nyugis-békés, meg most van egy pörgős-vidám életem. Most ezt élvezem, régen meg azt. Nem kritika egyikre sem nézve. Sőt, megértem, ha sokan csak a régit fogadják el, valószínűleg nekem is lesz olyan megint.

 

Senki ne vegye magára, kérem, olyan meg aztán pláne ne, aki tudja is, hogy szeretem őt, mert ha valaki liberalista, és bármi hülyeséget elfogad, akkor az tényleg én vagyok... :)

 

Jóvanna, írhatok konkrétat, olyanok történnek velem, mint maratoni telefonálások Bölcskékszeművel, meg múlt heti hokimeccs (vagy inkább szerdai lázas BCsTLV) óta láz, köhögés, fejfájás, egy hét alatt HÁROM ebéd/vacsora El-lel, szokásos pár shopp, drogériában lazán alapfelszerelésekre 17 000 Ft elköltése (egyre több kerül fiatalságom) :) (okés, volt benne 24 db óvszer is, egy hétig kitart talán) :)), meg ma majdnem felmondtam a cégnél, mert körímélben cseszett le két vezető, amikor egyszerűen csak képtelenek olvasni, és én precízen végeztem el a feladatomat, (aztán megbeszéltem a főnökömmel, aki nevetett és legyintett) aztán szombat este ittnememlített lovagomra várva belenéztem az állítólag überminden szombatestilázba, ahol iszonyaaaaaat tehetségtelenül próbáltak mozogni celebjeink!!!! :((( Legalább a ritmus meglett volna!!! :( Komolyan rossz érzés volt nézni! És akkor a megatánc megbukik, pedig egész formás lány vetkőzött le közülük. (Jó, ettől még nem szimpi.) Hálistennek a harmadik ertéeles után elhúztunk vacsorázni, nagyon sok jägert inni és reggelig élvezni az élet (által neki szerencsésen ajándékozott) örömeit!!! :)

Többi randi nem jelentős, sportolni nem merek (a héten megyek a balesetire egy térdsebészhez), viszont három hétig állt az élet, mert töketlenek nélkülem nem tudtak kori-időpontot egyeztetni (csak engem hivogatni), akkor is a műjégre, ami nekem most már nagyon nem kell! :(

Kiolvastam minden környékemen fellelhető könyvet, úgyhogy ismét letámadom a librit/booklinet/anyámék polcát, és lassan vissza is juttatom a kölcsönkönyveket, mert nem férek el a lakásban.

Szóval holnap csak baráti találka Bölcskékszeművel, nincs egy rongyom sem... amit nem híztam ki így, hogy nem mozgok...

Vitatkozunk, hogy a pannonreklámban a korisfiú tényleg lúzer-e, de rájövünk, hogy tuti tud korizni, ha így bénázna, hamarabb elesett volna! :D

(Más is hülyét kap a supradinreklám dalának szövegétől??)

(És más nem tartja szimpatikusnak az ING kérdezősködő kislányát?? Olyan kislányt akarok!!)

---------

Bár most elég fura gyerekről gondolkozni így, hogy a fiú, aki fontossá kezdett válni, épp apai örömök elé néz, mással. (Most még nem áll szóba a nővel persze.)

Áááááá, ez nagyaon mocsok érzés azért, tudjátok??? :((((((((((

 

Hát az úgy van, hogy hiába ér elég sok csalódás, ha választanom kell a mostani életem, és aközött, hogy az elmúlt másfél évben megmaradhattam volna pl. Pincsi, vagy Doki, vagy a közben igazán fontossá vált Jat oldalán, akik mind kedves, jólelkű, segítőkész, nagyon-nagyon rendes emberek, vagy hagyom magamat és a bennem túltengő extra mennyiségű életenergiát robbanni, akkor is, még mindig ragaszkodom ahhoz, amit most élek át.

Végülis az előzőt átélhettem 11-12 évig. Tudom, milyen rendes, okos, jóhumorú, szép karrier előtt álló srácokkal együtt élni, tervezni, hétvégén nyugis hotelekben pihenni, kirándulni/sportolni/táncolni járni, koncertekre, nyaralásokra, együtt főzni és vásárolgatni, tervezni a szülőknek közösen vett karácsonyi ajándékot, csak úgy feküdni a padon a parkban és felhőket elemezni... (Ez utóbbi volt pl. Pasival egyik kedvencünk, órákig elvoltunk ezzel szombat délutánonként a Szent István parkban...)

Most viszont pont a mostani élményeimet akarom megélni. Hedonista voltam mindig is, nem tagadom. A hedonizmusban is a maximumra törekszem, nem egy témában feszegetem végletekig a határokat (és néhány területen még saját szemérmességemet is meglepem).

Jó átélni a teljes skálát. Most még dühöngök egy kicsit, néha-néha visszafog egy-egy ilyen helyes bölcs kékszemű (akivel ma eddig kb. 3,5 órát telefonáltunk és holnap találkozunk), hogy aztán újult erővel rohanhassak még egy kicsit szabadon.

Tudom, hogy ha túlságosan ráérzek a szabadság ízére, akkor veszélyben van egy kötöttebb (gyermekekkel teli) élet, de abban egészen biztos vagyok, hogy ha ezt az utat nem járom végig, akkor örökké boldogtalan leszek, hiába is értem célba...

Azt is tudom, hogy a legtöbb ember nem így él. Ki ingerszegénységből, ki gyávaságból, a legtöbben mégis azért, mert megtalálták vagy megtalálni vélték életük párját. Megértem őket. Néha én is éreztem így. :)

De azt is tudom, hogy a környezetemben már csak azokat az embereket tűröm meg és hallgatom meg a véleményüket, akik ezt elfogadják. Hogy más utat járok. Nem jobbat, nem rosszabbat. Csak mást.

Így is célba fogok érni. Tudom. Nem vagyok optimista alkat, de ebben hiszek, és egyre közelítek. De addig hadd rohangásszak kicsit, hisz élvezem, igazán, minden pillanatát!!!! :)))))

Ha valaki kétkedik, igen, így is boldog vagyok, és egy nagy mázlistának érzem magamat, hogy ilyen életem van! Azt kívánom, soha senkinek ne legyen rosszabb, és akkor már neki jó!!! :)

--------------

Giccses szövegátalakító kikapcsolva, pedig csak annyit írtam, hogy az élet szép! :)