...és a team nagyrésze sem... És ÖCs nagyon aranyosat küldött! :-)
Valami álomkór van rajtam, sosem alszom ennyit felnőttkorom óta. A lakás rendrakásért sikít, én meg csak kiültem egy bugyi+pólóban az erkélyre, megittam a kávémat, megnéztem a szembetető madárlakosait, fúj a tavaszi szél és csend van...
És a lottón az egyes találatnak is örülni kell, mert az már majdnem valami. (Ja, nem lottózom. Azaz amikor 10 éve abbahagytam, anyám megijedt, hogy túl jó a számmemóriám (tényleg az!) és ha 20 év múlva kihúzzák a számaimat és én meg emlékezek rá, akkor dühös leszek, ergo ő folytatja az én számaimmal, de aszonta, hogy majd csak a nyeremény felét kapom meg, hihi.)
Ha nyernék?? Évekig utaznék. Aki akarna, velem jöhetne. Aki kérné, kapna tőkét tőlem a vállalkozásához. Meg én is indítanék 1-2-t. Nem biztos, hogy nagy profittal, de hiánypótló dolgokat!!! (Na igen, 75D és feletti melltartókat ezer színben és formában árusító boltot azonnal!!!! Néha megcsapolnám a készletet.)
De valamit attól még dolgozni is kellene!!! Voltam otthon egy évig, és tök jól kerestem mindenfélével, de egyedül voltam. (Bár Pasival éltem. De mellette mindig egyedül éreztem magamat.)
Talán rosszul döntöttem, amikor nem akartam egy kisváros medencés házában műliba lenni, aki csak körmöt reszel és gyereket nevel. Nem, nem döntöttem rosszul.
No, akkor mai program: apróbb elintézések, majd KORCSOLYA!!!! :-) Utána még nem tudom... :-(