Pocsékul vagyok. Magyarul egyedül. Elköltöztem az új lakásba. Pasi nem akart jönni. Megértem, nagyon elhagytam magamat. Öt évig vártam egy bíztató szavára, hogy valami tetszik neki, vagy hogy nem. Soha nem akart kritizálni. Csak elege lett. Most itt a nyár, megy le a harmincas agglegény haverjaival bulizni mindenfelé...
Mocsokul hiányzik!!!!
Életem lexarabb hétvégéje volt. Annyira egyedül érzem magamat, pedig barátok hívnak ide-oda, lehetne minden pillanatom foglalt, de csak 1-2 órára ugrottam el otthonról. Különben bámultam magam elé. Hülye vagyok, hogy elszúrtam. Nyilván őt is hibáztatom sok-sok mindenért, de itt most tényleg én is hibáztam. El is kezdtem fogyózni. Azaz nem eszem egész nap, csak a gombóc a torokban. De legalább eljárok futni!! Itt végre nincsen kutyakaki-kerülgetés, csak fák és csend. Szinte nincsen kedvem hazafutni!! Legyengült a fizikumom, sokkal kevesebb futást bírok most, nomeg harmincvalahány kiló pluszsúlyt cipelek magamon 3-4 éve, de nem akarom feladni!!!!!
Esténként írok Pasinak egy szokásos jóéjtsmst. Tegnap válaszolt: Jó éjt csajszi