Vettem egy mély levegőt, nem csak 1-1 fiókot, de az egész konyhát és a könyvespolcokat lerámoltam Anyu közreműködésével.
Zsúfolásig tele voltak.
Kb. a 2/3-át kiválogattam a cuccoknak, már nem kell. Karácsonyig tuti nem sütök muffint, minek legyen ezerféle dekorcukrom. 6 sószóróm. Millió kapott csetresz, sosem használt betűsablon marcipánhoz, rozsásodó tortalapát, hústűk és tepsik, amikor úgyis 2 téglalap tepsit használok, plusz a muffinosakat és az őzgerincet. A vonatos, meg a katicaformás is megy gyerekes barátnőknek.
Négy hatalmas zsákkal megtelítettem a kukákat. Szerda reggel Kócos* is levitt két zsák papírt, legalább rak valaki valamit a szelektív kukáinkba is.
Nagy halmokban áll a nappali közepén az Anyu-nagynénis kupac, a kolléganős, a cimboráknak menős, és a könyvek.
Semmi nem fog hiányozni belőle a könyveken túl. Azaz azokban még nagyon bizonytalan vagyok. Nagyon.
Ami kell a barátoknak, Illetőnek**, azt odaadom még a hétvégén, de ami marad, azt lehet, megtartanám.
Bár két mondás van: a "lehet, hogy még jó lesz valamire/hozzá sem nyúltam 5-6 éve" dolgok kuka, illetve, hogy nincsen "addig pakolok, amíg kedvem van". Nem. Amíg nem végeztem.
Azt hittük, két óra alatt befejezzük, de belelendültünk, fertőtlenítettünk, aztán ágyneműt, törölközőt is válogattunk. Ha elfáradtunk, kiültünk az erkélyre nézni a füstöt/felhőket. Elmajszoltunk 1-1 vajas kiflit. Aztán legurítottunk két, üveg alján maradt Jégert, Unikumot.
Kidumcsiztunk mindenkit. Aztán felugrott Judós3 levele. Általában ignorálom, most összenevettünk, ezt meg kell néznünk. Hát, ez a mi kis bűnünk. Az iskolája írt neki.
Többszöri felszólításra sem adta le a beadandókat, ezért nagyon sajnálják, de idén nem engedik egyik vizsgára sem. Majd jövő februárban próbálkozhat megint. Ha addig leadja egyáltalán.
Bammeg, ez az egész életét végiglébecolja.
---
*Hát, fiúk jönnek-mennek, aztán megint visszatérnek. Kócos nagyon fog hiányozni, ha nem lesz.
**Illetőnek hozogatom a könyveket, mindig úgy írok rá, hogy a szakítás miatt visszaadom a dolgait. Idejött, hogy rosszul esik neki, hogy megint szakítunk, erre Újnagyfőnök meghallotta és kijött, hogy mi a pletyka. De hamar elröhögtük magunkat. Végtelenül kíváncsi pasas.
Ma a Maus-t hoztam be neki, ujjongott szó szerint. Szomi, meg a metrón furcsállva nézték a horogkeresztes borítót.
