Zsúfolt napok jönnek, úgyhogy rápihenek ma, holnap.
Tegnap munka után udvaroltattam a szépszeművel, aztán Anyuval vásárolgattunk, mondjuk még kéne -3-4 kg, hogy csinos legyen rám egy csipkés felső. Facsart narancsoztunk most, hogy a cég kb. 2/3-a szenved valamelyik vírustól, aztán elugrottam a segítőhöz, majd vitáztam a kedvenc taxitársaságommal, mert 21 perc alatt kiérni egy félreértett címnél is bosszantó a forgalom nélküli belvárosban, ha ötöt ígérnek, majd egyszerre estünk be hozzám a Fotóssal.
Hozott egy üveg bort, azt szépen meg is ittuk hajnalig, addig filóztunk az Élet Nagy Dolgairól, érdekes a szemléletmódja. Alig aludtunk, már mennie is kellett. De megérte, okos, kedves, illatos kis gondolkodó.
Utána eszembe sem jut sírni vagy gyógyszert bevenni Judós3 miatt, kezd a múlt részévé válni. Persze mocsokul hiányzik. Vagy nem jön vissza, mert túl nagy elvárásaim voltak felé és ő csak egy ideig tudott erején felül megfelelni, most meg a saját "szintjén" vegetál, vagy a családjánál is ugyanez lesz, és akkor jobb neki nálam. Na de csak ezért ne jöjjön.
Lesz a következő egy hétben tánc, koncert, spanyol próbaóra, kondik, uszoda, Fotóssal randi, Békával vidéki randi, két napos (másik) vidéki tréning, nem sok időm lesz körömlakkozni agyalni.
