Szombaton Judós3 element edzeni a fiúkkal, én meg beszereztem lufikat Anyu szülinapjára, meg a srác tesójának eljegyzési bulijára. A libák túlfújták a hűvös plázában, kiérve a 40 fokba szét is robbant kettő, a nagy 7 is, a 71-ből. Beállítottam Anyuhoz sok kicsi, meg egy 1-es lufival. :(
Judós3 elmesélte a terveit apunak, aki meghökkentő módon felajánlotta, hogy szétszórja a szórólapokat a környékbeli postaládákba, ha akarjuk.
Apám. Aki Anyut a trolihoz nem viszi ki.
Aztán a srácot elvitték a nővéréék kertet rendezni, én meg este utánukmentem a partyra.
Judós3 már előtte hívott, hogy lesz egy cicánk. Na azt nem. De hogy annyira tündéri, kint találták a kertben. Jó, én meg alleriás vagyok, 40 nm-en élünk, sosem vagyunk otthon napokig, külföldre akarok költözni, ha szétmegyünk, kié lesz a macska, ha övé, nekem fog hiányozni, ha enyém, akkor 15 évig rá fog emlékeztetni?
Szóval nem.
Kiértem, a party még sehogy nem állt, elmentünk addig kávézni, trafikba.
Aztán buliztunk, én nem ittam, mert vezetek. Aztán mindenki egymásnakugrott a macska miatt. Aki kiválasztott engem. Rám valamiért kattannak az állatok, jobban szeretnek, mint én őket. Az ölemben dorombolt 4-5 órán át, ultracuki kis állat. És hogy miért nem visszük haza, itt éhen fog halni (he? egy kóborcica?), meg fog fagyni (épp lehetett olyan 33 fok este), meg kell menteni. Nekünk estek az állatvédők. Szerintem meg nem kell minden állatot megmenteni, lehet, hogy nem is akarná, tök jól elvan egy kóbormacska agglomerációs kertvárosban. Meg akkor vigyék ők haza. Na hirtelen jöttek a kifogások, ki miért nem fogadná be. És akkor mindenki veszekedett egymással, miért nem viszi haza, mi meg Judós3-mal békésen megállapítottuk, hogy sokkal normálisabb a kapcsolatunk, mint bárkié a környéken. :D :D :D
A cicát imádtuk, tényleg, én ilyen kedves állattal még nem találkoztam, de a fenti okok miatt nem akarok macskát. Jobb, mintha egy év után kiraknánk, vagy menhelyre vinnénk, ha már nem tudunk vele mit kezdeni, szívtelenség, felelős vagy azért, amit megszelidítesz, blablabla...
A holdfényben lementünk a Dunában úszni egy kicsit, én mondjuk félek a sodrástól, de jólesett a hűvös víz, a romantika, hogy Judós3-mal összekapaszkodunk és idilli minden.
Hajnalban hazavezettem, mert hatkor kelés, új munkája van. Leadta 7-8 helyre az önéletrajzát, 4 munkánál azonnal kezdhetett volna, a többi is visszajelzett. Ennyit a "munkanélküliségről" Budapesten.
Vasárnap így nyugiban plázáztam, Anyuhoz elugrottam elkunyizni a flamingós pólóját, takarítottam, pakoltam, majd hazaesett a fiú 11 óra munka (és 3 óra alvás) után, bealudtunk, másnap már munka, nekem suli, neki edzés, 23 órakor még nekihasaltunk a vizsgára tanulásnak. Készítettem egy tanulási ütemtervet dátumokkal, első nap kipipálva.
Kicsit túltáblázzuk magunkat. Megint.
