Hazaérve be is ájultunk, alig zárás előtt rohantunk át a matracért, szüleimtől szülinapi ajándékomért.
Kiterítettük a nappaliban, hogy visszanyerje az alakját.
Naná, hogy azonnal összegabalyodtunk rajta.
Ami fiatalos.
Felkelni onnan?
Nem igazán.
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
